Royal free city

Cities in the Kingdom of Hungary

Royal free city or free royal city (Latin: libera regia civitas) was the official term for the most important cities in the Kingdom of Hungary from the late 12th century^[1][2][3] until the Hungarian Revolution of 1848. These cities were granted certain privileges by the king to rule out the possibility of the control of the Hungarian nobility, hence "royal", and exercised some self-government in relation to their internal affairs, hence "free". From the late 14th century, the elected envoys of the Royal free cities participated in the sessions of the Hungarian parliament, thus they became part of the legislature. The list include also cities in the Kingdom of Croatia and the Banate of Bosnia, which were part of the Lands of the Hungarian Crown.

The term "royal free city" in the languages of the kingdom is:

• Latin: Libera regia civitas
• Hungarian: Szabad királyi város
• German: Königliche Freistadt
• Romanian: Oraș liber regesc
• Slovak: Slobodné kráľovské mesto
• Croatian: Slobodni kraljevski grad
• Serbian: Slobodni kraljevski grad

The status was similar to the Free Cities in the Holy Roman Empire.

List of Free Royal Cities in the Kingdom of Hungary

Arad railway station

Rába at Győr

View from above Kežmarok (Késmárk)

Kleinhöflein (Kishöflány) im Burgenland at the foot of the Leitha Mountains (Lajta-hegység)

Levoča (Lőcse) from Mariánska hora (Máriahegy)

Novi Sad (Újvidék)

Zvolen (Zólyom)

Towns with only partial privileges

See also

• List of free royal cities of Croatia
• Administrative divisions of the Kingdom of Hungary
• Free city (disambiguation)
• Free Royal Cities Act
• Royal city in Poland (Polish: Miasto Królewskie)

References

1. Katalin Prajda: Rapporti tra la Repubblica Fiorentina e il Regno d’Ungheriaa livello di diplomazia, migrazione umana, reti mercantili e mediazione culturale nell’età del regime oligarchico (1382-1434), che corrisponde al regno di Sigismondo di Lussemburgo (1387-1437)(Florence, 2011)[1]
2. Magyar történelmi fogalomtár, szerk. Bán Péter, Bp., Gondolat, 1989. ISBN 9632822021
3. Bácskai Vera – Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984.
4. Az 1876. évi XX. törvénycikk megfosztotta törvényhatósági jogától.
5. Štefánik, Martin; Lukačka, Ján, eds. (2010). Lexikón stredovekých miest na Slovensku [Lexicon of Medieval Towns in Slovakia] (PDF) (in Slovak and English). Bratislava: Historický ústav SAV. p. 77. ISBN 978-80-89396-11-5. Archived from the original (PDF) on 2014-03-02. Retrieved 2016-11-26.
6. Az 1876. évi XX. törvénycikk megfosztotta törvényhatósági jogától.
7. Štefánik & Lukačka 2010, p. 549.
8. Budapest, one of the most beautiful towns in the World Archived 2016-10-25 at the Wayback Machine.
9. Buda és Pest az 1872. évi XXXVI. törvénycikk alapján egyesült Budapest néven.
10. 1876. évi XX. törvénycikk : némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről.
11. Štefánik & Lukačka 2010, p. 181.
12. Štefánik & Lukačka 2010, p. 213.
13. 1876. évi XX. törvénycikk : némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről.
14. 1876. évi XX. törvénycikk : némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről.
15. Štefánik & Lukačka 2010, p. 261.
16. 1876. évi XX. törvénycikk : némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről.
17. A Királyföldön fekvő szabad királyi városok soha nem alakultak önálló törvényhatósággá.
18. Štefánik & Lukačka 2010, p. 305.
19. Jaroslav Miller, Urban Societies in East-Central Europe: 1500-1700 (Ashgate Publishing, Ltd., 2008).page 157.
20. Az 1876. évi XX. törvénycikk megfosztotta törvényhatósági jogától.
21. 1876. évi XX. törvénycikk : némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről.
22. A Királyföldön fekvő szabad királyi városok soha nem alakultak önálló törvényhatósággá.
23. Štefánik & Lukačka 2010, p. 434.
24. Szekesfehervar (Hungary)
25. Štefánik & Lukačka 2010, p. 575.
26. "Zlatna bula Bele IV. | Hrvatska enciklopedija". www.enciklopedija.hr. Retrieved 2019-03-30.